nemzetközi szakmai folyóirat
Pap, N. (2023). Kell nekünk régió? Gondolatok Tóth József pécsi geográfus örökségéről. Modern Geográfia, 18(4), 69–83. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.07
A dolgozat Tóth József pécsi geográfus egyetemi tanár szellemi örökségéről szól. A magyarországi regionalizmus, a geográfia feladatai, a Pécsi Tudományegyetem helyi, térségi és nemzetközi feladatai, a pécsi Földrajzi és Földtudományi Intézet, valamint a Földtudományok Doktori Iskola eddigi működése a főbb
Wilhelm, Z. (2023). Mecsekaljáról a Himalájába – Földrajzi szemléletű Ázsia-kutatások Pécsett. Tóth József professzor iskolateremtő szerepe. Modern Geográfia, 18(4), 55–67. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.06
Tanulmányomban áttekintem Tóth József professzor szerepét a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának létrejöttében, a Központ működésének megszervezésében, illetve értékelem az alapítás máig tartó hatásait. Tóth professzor holisztikus világszemléletében – természetes módon – kiemelkedő szerepet játszott az empíria. Maga szerette felfedezni, megtapasztalni
Trócsányi, A., & Pirisi, G. (2023). Tóth József és a várossá nyilvánítás. Modern Geográfia, 18(4), 41–53. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.05
A jelen visszaemlékező írás Tóth József életművének egy szeletére mutat rá, azokra a tematikus csomópontokra, amelyek segítségével az életmű egésze is könnyebben értelmezhető. Szakirodalmi másodelemzések, valamint tanítványként, kollégaként szerzett szakmai tapasztalatok és személyes impressziók révén kísérletet tesz arra, hogy szintetizálja
Győri, F. (2023). A Tóth József témavezetésével PhD-fokozatot szerzett tanítványok – a földrajz talentumai, avagy a talentumok földrajza. Modern Geográfia, 18(4), 23–40. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.04
Tóth József a magyar földrajztudomány kiemelkedő alakja volt. Jelen írás célja a Pécsi Tudományegyetemen végzett tudományos utánpótlás-nevelésének bemutatása PhD-fokozatot szerzett tanítványainak adatain keresztül (n=63). Forrásként egyetemi kiadványokat és elektronikus adatbázisokat, az összefüggések feltárására Spearman-féle korrelációszámítást, független mintás T-próbát, Mann–Whitney U-tesztet,
Tarrósy, I. (2023). Tóth József és az intézményszintű nemzetköziesítés kezdetei az integrált Pécsi Tudományegyetemen. Modern Geográfia, 18(4), 15–22. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.03
A tanulmány Tóth József professzor rektori munkásságának nemzetköziesítésre irányuló dimenzióival és eredményeivel foglalkozik. A szerző, Tóth Rektor közvetlen munkatársaként, a kevert módszer alkalmazásával kordokumentumok, újságcikkekben közölt interjúrészletek elemzésén túl számos személyes emléket, primer információt közöl azzal a célkitűzéssel, hogy az
Dövényi, Z. (2023). Hullámvasúton. Tóth József és a magyar társadalomföldrajz. Modern Geográfia, 18(4), 5–14. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.02
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy elhelyezze Tóth Józsefet a hazai társadalomföldrajzban, s elsősorban arra keresi a választ, hogy volt-e olyan kiemelkedő szerepe, aminek alapján akár Tóth József koráról is beszélhetünk. A kérdés megválaszolásához három megközelítésben kerül felvázolásra Tóth József
Pirisi, G., & Tésits, R. (2023). Tóth Józsefre emlékezünk. Előszó a Modern Geográfia tematikus számához. Modern Geográfia, 18(4), 1–3. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.01
2023. február 7-én volt Tóth József professzor úr halálának 10. évfordulója. A méltó megemlékezéshez folyóiratunk is hozzá kíván járulni. Abban, hogy a soron következő múltidéző írások éppen a Modern Geográfia tematikus számában jelennek meg, közrejátszik, hogy professzor úr lapunk alapítója
Wilhelm, Z. (2006). Az egyén, mint térformáló erő. Modern Geográfia, 1(1), 1–4.
A mára klasszikussá vált, tankönyvi fejezetté érett, Tóth József által megfogalmazott gondolatok a területi különbségek kialakulásáról és továbbéléséről, a globalizálódó világban látszólag új értelmet nyernek. Több könyvben, tudományos folyóiratban olvashatjuk: ha a termelőerők fejlődésének egységes folyamatát nem ágazati aspektusból szemléljük,
Pap, N., & Tóth, J. (2008). The role of religious and ethnic minorities in disintegration of the state structure of Western Balkans. Modern Geográfia, 3(1), 38–46.
State is a formation on the terra-surface, which has three basic peculiarities (in geographic sense), such as territoriality, presence of society of citizens and the entity of so called sovereign executive power that is acknowledged internationally. Series of social sciences deal with